14_42

A tradíció a Szaturnusz tranzitjait kiemelkedően kezeli. Keringési ideje 29,5 év, amit közel 7 éves periódusokra lehet osztani. A tranzit bolygó radixbeli helyzetéhez alsó kvadráttal, szembenállással, felső kvadráttal kapcsolódik, majd visszatér a születési helyére. Szerencsés esetben az ember élete során három ilyen ciklust él meg. Háromszor hozza el ugyanazt a témát, de a kor előrehaladtával és önismereti munkával magasabb aspektusból tudunk ránézni az életünkre. Az első körben FIZIKAI síkon, a második körben LELKI síkon, a harmadik körben SZELLEMI síkon hozza el a fejlődés lehetőségét. Saját radixbeli helyzetéhez kapcsolódva egy ciklust 4 részre oszthatunk, amelyben más-más folyamatokat indíthat be.

• Együttállás: fizikai megszületés pillanata (0 év), felnőtt én megszületése (29 év), élettapasztalat kikristályosítása (58 év)- önmagunkkal konfliktus
• Alsó kvadrát: szociális érés (7 éves), középkor kezdete (36 év), idős kor kezdete (63 év)
• Szembenállás: Serdülőkori lázadás (15 év), életközépi válság (42-44 év), felszabadulás (72 év)- külvilággal konfliktus
• Felső kvadrát: Kapunyitási pánik (21 év), kapuzárási pánik (49 év), életvég pánik (77 év)

Nincs is annál jobb, ha egy háztartásba össze van zárva egy kamasz az életközépi válságát élő anyjával.

Kezdjük a kamasszal. Berobbannak a hormonok.

Amikor hazafelé az autópályán összezárva 2 légköbméteres sűrű térbe a semmiből elkezd beszélni. Hogy milyen az élete, hogy érzi magát a bőrében. Milyen volt az utolsó éve az általános iskolába. A barátai milyenek, mit mondanak, mit tesznek ki az az Instára, hogy isznak és azt is, hogy hol lehet alkoholt és drogot vásárolni városunkban.

Identitáskeresés. „Anya, én nem tudom, hogy ki vagyok.” Mit szeretek és kit szeretek? Mások hogyan látnak engem, sőt, nem is látnak ENGEM.

Nagy levegő, szorítom a kormányt és tudom, hogy most nem szólhatok. Csak hallgatom. Ömlik belőle a szó. Az a hiperérzékenység, amivel reagál a világból ráömlő információáradatra. Jönnek a melegek, leszbikusok, a globális felmelegedés, a klímaszorongás, Greta Thunberg, a legjobban sminkelő transz nemű YT videói. A vegán éttrend. Nem eszem több húst, megmentem a Földet, a Világot.  (Ő, aki kétévesen követelte az apjától, hogy „kolbászot” kérek, apaaaa!) Kövér. Végérvényesen. Tudtátok, hogy aki, születése pillanatától sportol, és csodaszép izmokat növeszt a vállára, karjára, combjára, az kövér?

Édes Istenem, de jó, hogy nem most vagyok kamasz…

Jó fejnek lenni a legnehezebb. Hagyni őt létezni. Igen a szobájában, ami jobban hasonlít egy terrortámadás helyszínére, mint lakókörnyezetre. Kopogni az ajtaján belépés előtt, nem belenyúlni a táskájába az egy hete penészedő uzsonnás dobozért, nem szikrákat hányni a szememmel a mobiljára, ami 0-24-ben villog a bejövő üzenetektől. Nem visszakiabálni, amikor ok nélkül mérges rád. (Ó, hányszor sértődök meg, amikor bántóan beszél velem). Nem lehet eldönteni, hogy feledékeny vagy lusta, vagy mindkettő egyszerre. Szerelmes? És az evés. Most eszik. Most nem eszik. Most szemetet eszik. Most vegán. Most diétázik. Most szemetet eszik. Anya, én ihatok kávét?

Igen, már nem babusgathatom, nem a cuki, babaillatú, cserfes totyogó. Ezzel szemben szemtelen, de pimaszul.

Húzódj hátrébb az eddigi szerepedtől, hogy új formát tudj kialakítani!

Az anya

Érett nő 2 diplomával, szuper férjjel, 2 gyönyörű gyerekkel, családi házzal, jó állással, kutyával és macskával, de valami mégis… Nem állnak össze a darabok. Mintha valami hiányozna, mintha elvesztettem volna Önmagam.

Munka, szerelem, pénz, család. A döntéseim mennyire az enyémek? Mások érzéseinek vagy elvárásainak akarok megfelelni vagy ezek a sajátjaim? Merre tartok? Mi az, ami előre visz az életemben? Mi az, ami hátráltat? Mi a következő lépés az életedben? (Életed mely területét érinti a Szaturnusz?) Hogy a pics@ba van az, hogy nálam mindig a sötét házban sétafikál?

Identitáskeresés. Személyiségünk nem állandó. Folyamatosan változik az idő előrehaladtával és szerepeink változásával. Mondja a pszichológus, asztrológus, coach stb…

Szerepeim, gondolataim, történetem.

Megremeg a magamról alkotott kép. Hosszú munkával, terápiás folyamatokkal felépítettem valamit. Felszámoltam az elakadásaimat? Van olyan pillanat, hogy örömmel nézek bele a tükörbe, szeretem azt a nőt, aki visszanéz rám. Aztán egy nyári koncert, ahol egy enyhén spicces fiatalember mellénk penderül a barátnőmmel és széles vigyorral közli, hogy de jó, hogy ki tetszettek jönni. Na, pont ilyen. Még pont belecsúszok a jó nő kategóriába, ha egy huszonéves észrevesz, de ez a tetszik???

Szaporodó testi szilánkok. Az élet nyomai. Az arcon megjelenő foltok, szarkalábak, őszülő haj (Befessem vagy divat a silver? Ezúton kérek elnézést a fodrászomtól az idegtépő viselkedésemért), diszkrét hasi háj. Futni kellene, de fáj a térdem. Vagy legalább úszni. Pályatükör. Sportszervezeti edzések egész nap. Ó, de könnyű kifogást találni! Néha nem jutnak eszembe a szavak, és az agyam nyugodtan behelyettesíti azokat arra egyáltalán nem is hasonlító szavakkal. (A lányom igen jól szórakozik az így összehozott mondataimon). Tuti Alzheimer. Vizionálok magamnak egy pizsamában boldogan pillangót kergető vénasszonyt, akire már nem hat a külvilág…

Valld be: Meguntad magad.

Fordulj!

Ha ez így végigcsinálom, akkor fáradt leszek! De ha elfordulok ettől az erőfeszítéstől, akkor beleragadok a múltba. Elkerülhetetlenül depressziós leszek. Melyiket szeretném, kimerültség vagy depresszió? Szorongásoktól és félelmeimtől mentes élet.

Húzódj hátrébb az eddigi szerepedtől, hogy új formát tudj kialakítani!

Ha valamit köszönhetek a #maradjotthon időszaknak, akkor az az, hogy a kamasz, csodaszép, okos lányommal mélyült a bizalom, együtt hullámhosszon rezegtünk, még akkor is, ha ez nem egy cselló d-mol szonáta. Együtt róttuk a kilométereket otthonunk homokdűnés utcáiban az élet nagy dolgairól beszélgetve.

Nem sajnálom magam, hogy én is élek. Na.