Talán nehéz arra gondolni, hogy legerősebb félelmeink esetleg egészen pici csecsemőkorunkból vagy magzati korunkból származnak. Mindezeket az orvostudomány és a pszichológia egzakt tudományos eszközökkel az egész világon kutatja. Az elmúlt két évtized kutatásai egy rendkívüli tudományos
eredményt fogalmaztak meg: a magzat kompetens saját életében, észlel, emlékezik és viselkedését meghatározza mindaz, amit tapasztal fogantatásától kezdve.

„Ez az érzés a x. hónapos koromhoz kapcsolódik, amikor….” Jelenleg ezt a mondatot a pszichológia még nem tudja sem kiegészíteni sem befejezni, de talán az asztrológia igen. Az asztrológia születésünk tér-képének egy-egy részletét segít beazonosítani. Ez a térkép a belső utazásainkban, álmainkban sokszor tükröződő tér-kép, amely nyomravezetőül szolgálhat az önismeret titokzatos mélységeiben. A zodiákus körének csillagjegyei életünk körének is felfoghatóak és egy jegy megfelelhet egy életszakasznak. Én most egy ilyen életszakaszt szeretnék bemutatni, amiről senkinek nincs tudatos emlékképe, mégis meghatározza az életét, érzéseit, örömét és bánatát, a cselekedetei mögött megbújó hajtóerőket vagy épp a gátakat. Itt szeretnék mindenkit megkérni, hogy bármiféle Halak jelölője van, ne keresse magában azonnal a problémát, ne definiáljon, és ne analizáljon, mert ezek analógiák, nem kell megélni mindenkinek mindent, ha viszont megérinti egy érzés vagy gondolat, akkor továbbléphet az önismeret útvesztőjében.

A Vízöntő és a Halak jegyek határa az a pont, ahol megfoganunk a szüleink aktusából. Ezután a Halak jegy a magzati kor 9 hónapját jelenti. Magzati korunkban folyamatos áramlásban élünk. Az édesanya teste és a magzatvíz állandóan körülveszi, gyengéden simogatja a magzatot. A magzat már egészen
kicsi korában egy külön szervet növeszt, hogy létrehozza az életben maradásához szükséges kapcsolatot. A születés során a magzat emberré válik, ez életünk első nagy irányadó krízise. Ahogy ezt a magzat átéli, az olyan mintázattá válik, amelyet később más helyzetekben is alkalmazni fog. A
köldökzsinór és a méhlepény születésünkkor feleslegessé válik, kötődésünk egyfajta lelki köldökzsinóron keresztül, az etetés és gondozás fizikai kontaktusát kiegészítve alakul ki. Ez az édesanyánkhoz és családunkhoz fűző lelki köldökzsinór fokozatosan alakul át egészséges kötődéssé,
kapcsolódási készséggé bennünk. Felnőtt korunkra ez képezi a felelősségvállalásunk, a párkapcsolatunk és a világ iránti bizalmunk alapját.
A Halak és a Kos jegy határa az a pont, ahol a fizikai testünk világra jön. A születésünk elválaszthatatlan része a „határok átlépése”. A határ két oldalán egészen más lehet a helyzet. Kapcsolataink is bonyolult határok között zajlanak. Tudjuk-e tiszteletben tartani mások igényeit, tudunk-e nemet mondani, amikor arra van szükség, és tudunk-e merev határainkon ajtót találni, ha például meg kell vigasztalnunk valakit?

Ha tudjuk a pontos születési időpontunkat, akkor már láthatjuk is, hogy milyen időminőségben születtünk, következtethetünk a fogantatásunk körülményeire, a szüleink akkori érzelmi állapotára. Minden bolygó által szimbolizált dolognak az elvesztését, sérülését, kibillenését éljük meg ott és
akkor, ami megjelenik a Halak jegyében. Minden bolygóhoz tartozik pár archetipikus téma és ebből tovább kibomló, hasonló analógiák. Egy párat fogok leírni, a megjelenő gondolatokkal és az esetleges magzatkorban bekövetkezhetett eseménnyel.

„A film cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve.”

Ez az érzés a x. hónapos koromhoz kapcsolódik, amikor….

Nap: Apa, Én, Döntés, Bátorság, Élni akarás, Vitalitás, Lelkesedés, Önfelvállalás, A valódi én megmutatása a külvilágnak, Felelősségvállalás, Védelmezés.
„Nem létezem”, „Miért nem mondjátok, hogy elég jó vagyok?”- Apa „spermadonor” volt csak.

Hold: Anya, Otthon, Odaadás, Kinyílás, Kapcsolódás,Érzelem, Szükséglet, Biztonság  „Az lesz a vége, hogy eltűnök, elnyel ez a nagy valami.” Az édesanyja a várandósság alatt éhínséget vagy háborús fenyegetettséget élt át. A legkorábbi élménye, hogy anyja majdnem meghalt a szülésnél, így ő hat napig nem is találkozott vele.

Merkúr: Testvér, Gondolkodás, Játékosság, Gyermeki én, Nyitottság, Ügyesség, Tájékozódás, Megismerés.
„Soha nem kapok egy jó szót sem”. Anya veszélyeztetett terhes, ágyhoz kötött volt, nem tudott mozogni.

Vénusz: Odaadás, Kinyílás, Örömök, Harmónia, Szülők szerelme, Szülők közötti harmónia.
„Miért nem hordoz az Élet a tenyerén?”, „Senkinek nem vagyok fontos”, „Unalmas vagyok”, „Mások nem kívánnak”. A szülőpár egymáshoz fűződő kapcsolata konfliktusokat tartalmazott.

Mars: Ambíciók, Akarat, Céltudat, Hajtóerő, Csapás, Támadás, Küzdés. „Nem akarok létezni”. Tud-e a magzat arról, ha abortuszt terveznek a szülők?

Jupiter: Hit, Remény, Jövő, Bőség, Szellemi táplálék, Kifelé áradás, Ambíciók, Növekedés, Mozgástér.
A fogantatás olyan helyzetben történt, ami nem alkalmas egy gyermek életének megalapozásához a leendő szülők szerint (objektíven vagy félelemből).

Szaturnusz: Magány, Halál, Hiány, Kontroll, Keretek.
„Itt a vége”, „Nem mehetek tovább”, „Meg akarok halni”, „El akarok pusztulni”, „Innentől egyedül kell helytállnom”, „Erőn felül kell teljesítenem”, „Hirtelen kellett felnőnöm”. „Víziszonyom van”. Születése egy hosszabb elakadás miatt elhúzódóan zajlott, ezért szűk helyen szorong. Terhesség alatt meghalt
az kismama édesapja.

Uránusz: Jövő, Cél, Perspektíva, Fejlődés, Ambíciók, Haladás, Lendület, Ötlet, Távolság,
„Megcsinálom, amit kértek, de nem magamtól, és aztán annyi elég legyen”. Munkahelyi stressz, családi konfliktus a terhesség alatt. Fogó és egyéb eszközök használata a megszületésnél.

Neptunusz: Fészek, Túlvilág, Misztikum, Test nélküliség, Vágy a nemlétre, Odatartozás, Egységélmény.
„Szétcsúszok”, „Nem gondoskodnak rólam”, „Nem tartozom ide”. „Elalvás előtti félelem”. Jelenlévő örömteli élmény mellett nehéz volt kifejezni az édesanyának a bizonytalanságát, félelmeit. Valamilyen gyógyszeres fájdalomcsillapítót alkalmaztak az anyánál.

A korai élmények sajátos módon őrződnek meg az implicit memóriában vagy testemlékezetben, testérzetek, mozgásszekvenciák, vegetatív érzésmintázatok formájában. Az álmainkban nem azokat a dolgokat fogjuk látni, amit akkor átéltünk, hanem egy fekete tengert, vagy egy mély barlangot cseppkövekkel, zavaros vizű folyót, sártengert,  vagy bármi mást.  A feldolgozatlan magzatkori stressz és a születési trauma számos módon alakítja az életünket. Alakítja a korai kötődést, ami minden későbbi kapcsolataink alapmintázatává válik. Következményeit egy életen át hordozhatjuk magunkban. Nem maga a stressz vagy a trauma az, ami aláássa a jövőbeli jóllétünket, hanem az, ha ezt nem ismerjük fel és nem dolgozzuk fel. Soha nem lehet az a célunk, hogy mi történt, hanem az, hogy tudjuk-e csökkenteni a stresszt, ami a mai napig fennáll. Erre alkalmas lehet a craniosacralis terápia, autogén tréning, haptonómia, kineziológia, családállítás, homeopátia, megváltozott tudatállapotú terápiával a magzati korba utazás (hipnózis, holotrop légzés, rebirthing). A segítő feladata támogatást, útmutatást nyújtani ahhoz, hogy az egyén hajlandó és képes legyen sebeit felfedezni és begyógyítani. Ha a terápiás folyamathoz segítségül hívjuk a képletünket, lényegesen gyorsabban és eredményesebben tudunk haladni.

Íme, egy egyszerű önsegítő módszer, amivel magunkban is dolgozhatunk finoman a témán.

Tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy milyen lehetett pocaklakónak? Milyen nehézségeink lehettek? Kezdjünk el róla fantáziálni. Ábrándozzunk. A következő hetekben elindulnak az újfajta álmaink. A megjegyzésükhöz célszerű egy kis jegyzetfüzetet az éjjeli szekrényre tenni, ébredés után
jegyzetelni. A megjelenő képeket, legyenek azok bármilyenek, lefestjük. Aztán elővesszük pár nap múlva és megpróbáljuk leírni, hogy most mit látunk?
A célunk mindebben az kellene, hogy legyen, hogy felnőttebben, tudatosabban, nyugodtabban, és ami a lényeg, kevésbé kiszolgáltatottan még egyszer végignézzük ezeket az élményeket a sejtjeinkben, önmagunkban. A legfontosabb, hogy nem kell kétségbeesni. Ott, lehet, hogy valami rossz történt, de
most

itt vagyunk, élünk, lélegzünk.