A matematika bosszúja
#szubjektív
Napok óta beszédtéma a mesterséges intelligencia. Most épp Dragomán Györgynek írt egy érettségiző: butaságokat kamuzott az AI a tételhez. A megítélése egészen széles skálán mozog. Van, aki szerint az ördög műve, más meg jókat beszélget vele, vagy épp vicces képeket gyárt: ki ne próbálta volna már, milyen alpesi turistaként vagy Greta Garboként?
Megint a régmúltból indulok. Nyitott, mindenre kíváncsi gyerek voltam, szerettem iskolába járni. Voltak logopédiai problémáim – akkoriban ezzel senki nem foglalkozott, inkább gúny tárgya lett. Nagyon korán megtanultam olvasni, de a magyar nyelvtan mégis nehezen ment. Épphogy elértem a közepes szintet. Aztán ötödik osztályban jött egy tanár, aki bemagoltatta velünk a nyelvtani szabályokat: szótő + toldalék + rag, kisbetű–nagybetű, névmás vagy névszó… A sok szabályban egyszer csak felfedeztem a logikát. Nem lettem nyelvzseni, de onnantól kezdve már meg tudtam kapaszkodni valamiben.A matekot viszont mindig szerettem – agytorna volt, nem nyűg. Aranka néni rá is állított a speciális matektagozatra. Csak négyesre futotta tőlem, de sosem éltem meg kudarcként. (Az egyetemen is ez lett a vége – ez már magában is beszédes.)
Közben mellettünk ott volt a humán tagozat. Nagy büszkén sétáltak a folyosón: ők értik Adyt, el tudják szavalni a Szózatot, rádióban műsorvezetnek vagy zenei szerkesztők, Nagy Imre, ’56, Világosnál letettük a fegyvert… És közben sokan nyíltan hirdették: érettségin egy a cél – meglegyen a 20 pont matekból, de egy ponttal se több!
Valljuk be: nálunk a humán, lexikális tudás az, amit sztárolunk. Gondoljunk csak Vágó úr műsorára. Ki? Mikor? Hol? Miért? De kérdezte-e valaha valaki: „Tudod, mi az az integrálás? Mire jó? Hogyan hat a világra?”
Szóval amikor elkezdődött az ördögűzés az MI kapcsán, pont hirdettek egy tájékoztatót Debrecenben. Elmentem. És láss csodát – visszacsöppentem a gimis matekórára.
Ritkán koppan ekkorát egy gumitantusz. 😊
Miből van az AI?
A nagy nyelvi modellek működése a minták felismerésén és szöveggeneráláson alapul – hatalmas mennyiségű adaton. És itt jön a matematika bosszúja:
- Lineáris algebra
- Vektorok, mátrixok, mátrixszorzás: ezek az alapok.
- A szövegeket számokká alakítják: ezt nevezik embeddingnek.
- Valószínűségszámítás és statisztika
- A szavak következésének valószínűségét becslik.
- A „softmax” függvény például ezt adja ki a végén.
- Differenciálszámítás (gradiens-alapú tanulás)
- A tanulás során gradiens-descent módszerrel állítják be a súlyokat.
- Ez optimalizálja a válaszok pontosságát.
- Diszkrét matematika
- A nyelv struktúráját modellezik vele (grafok, kombinatorika, szimbólumok).
- Numerikus analízis
- A hatalmas számításokat (pl. mátrixműveletek) stabilan és hatékonyan kell elvégezni.
A számítógép nem érti a szavakat, csak a számokat. Ezért minden szóhoz hozzárendel egy számsort – olyan, mint egy térkép vagy ujjlenyomat. A lineáris algebra azzal foglalkozik, hogyan lehet ilyen számsorokat (vektorokat) átalakítani, kombinálni.
- Minden szó → vektor
- A modell kiszámolja: melyik szó mennyire figyel a többire.
- Ebből építi fel a mondat jelentését.
- És így tud válaszolni, szöveget folytatni, kérdésekre reagálni.
Fontos: a matematika nem jelenik meg aktívan minden válaszban. A fejlesztők használták, hogy a háttérben működő modelleket létrehozzák. Ez az „agy” most már működik – és tanul.
2020 végén az asztrológus szakma a Vízöntő kor eljövetelétől volt hangos. Voltak, akik ünnepeltek, mások óvatosságra intettek, megint mások világvégét jósoltak. Jelenleg az Uránusz (feltaláló, technológia) az Ikrek (kommunikáció) jegyében jár – és még ott is marad egy darabig. Szerintem a következő 7-8 évben nagy technológiai felfedezésk, újítások lesznek a kommunikációban, hálózatokban,gondolkodásban, közlekedésben, kereskedelemben.
És közben mi történt?
Az ügyesen fogalmazó fodrász lett az ország legkedveltebb asztrológusa, mert választékosan tudja tolni a bullshitet. Csak azt nem tudja, hogy a kör 360 fokból áll, a kvadrát 90-et jelent, és hogyan is jelenik meg mindez a síkban, az égi geometriát is a Balaton partról szemléli. Nem, nem tudom sajnálni azokat, akik nem hajlandóak tanulni és fejlődni. Sajnálom azokat, akik rettegnek az újtól, de ha van bennük nyitottság, akkor ez feloldható.
Mert eddig az volt az okos, aki szépen beszélt. Aki érzékletesen fogalmazott, olvasott verseket, és úgy tudott kérdezni, mint egy talkshow-műsorvezető. A matematikus meg háttérben maradt. Nem csillogott, csak számolt. Logikusan gondolkodott, építette a világot – csendben.
És ez még csak az eleje.
A matek most tanul beszélni.
Mi lesz, ha egyszer tényleg meg is érti, amit mond?